Dies Noctesque Atticae II.

Az Akropolisz görnyedt hátán kopott márványcsontok csak a templomromok, messziről fehérlenek. Csupasz kövek csikorognak a talpunk alatt felfelé a lépcsőkön, és a főkapun átlépve majd’ elsírjuk magunkat. Szárnyunk nő, és a hegytetőn fújó meleg szél arrébb sodor minket. A Parthenon oszlopai földre döntve, meszes, fehér bordakosár módjára száradnak a napon. A daruk forró fémváza úgy hajlik föléjük, mintha zsákmányul a dögmadaraknak dobott hérószok tetemei lennének: széttépik, aztán lassan ismét összerakják őket, de addig is, mi csak a pusztulás tanúi lehetünk. A Parthenon-fríz már nem egy első, mitikus Panathénaia ünnep jeleneteit mutatja, hanem Pheidiasz Athéné-szobrának temetését. Az elefántcsont sárga, repedezett, a pajzs aranydíszei megfakultak, a berakásos szemeket tolvajok kaparták ki. A gyászmenet élén a Kariatidák vonulnak, siratva magukat és a török ágyúgolyótól szétzúzott nővérüket, mögöttük kentaurok és lapithák civakodnak metopékba merevedve, triglifeknek dőlve. Utánuk a turisták. Az Areioszpagosz csúszósra koptatott szikláiról lessük felborzolt szárnytollakkal, tágra nyílt bagolyszemekkel és kitekert nyakkal, hogy a tömegek zsongása, lábdobogása, kezének érintése lassan rombolja tovább a romokat. A Dionüszosz-színházat lassan maga alá temeti a hegy lejtőjén leguruló kavicsgörgeteg – nekünk itt már nincs keresnivalónk.

Szárnyra kelünk, és a Byron-szobor vállára piszkító galambok  az Olümposzi Zeusz-templom korinthoszi oszlopai felé menekülnek horgas csőrünk láttán. A görög agora egerei a Héphaisztosz-templom kövei közé bújnak, a verebek az Attalosz-sztoa falának rései között rakott fészkükbe húzódnak, mi pedig a Szelek Tornyának tetejére telepszünk. A Kerameikosz temetőben fürge gyíkok keresnek fedezéket az olajfák odvában, ha arra járunk, az Eridanosz kiszáradt medrében már csak a régi híd tövében találunk néhány tócsát, szomjunkat már nem oltja a folyó. Csak Attika kabócái zúgnak tovább hexameterszerű ritmusban, éjjel-nappal folyamatos énekkel, zavartalanul.

Kiábrándító. Holnap továbbrepülünk, el Attikából.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s